Előszó

A GB/T 3369 „Analóg jelek folyamatirányító rendszerekhez” szabvány a következő két részre oszlik:

• 1. rész: Egyenáramú (DC) áramjelek;

• 2. rész: Egyenfeszültségű jelek.

Ez a rész 1. rész a GB/T 3369.
Ez a rész megegyezik az IEC 60381-1:1982 szabvánnyal, melynek címe: „Analóg jelek folyamatirányító rendszerekhez – 1. rész: Egyenáramú jelek” (angol változat).

A GB/T 1.1-2000 „Szabványosítási irányelvek – 1. rész: Szerkezeti és szerkesztési szabályok” szabvány szerint az IEC 60381-1:1982 szabványban a következő szerkesztési módosításokat végezték:

• A „Ez a szabvány” kifejezést „ez a rész”-re változtatták;

• Az IEC 60381-1:1982 szabvány előszavát eltávolították;

• Az „IEC 60381” szabvány minden egyes helyén „GB/T 3369” szerepel;

• A tizedesjegyeknél a tizedesvessző („.”) helyett a tizedesvesszőt („.”) használtuk.

Ez a rész helyettesíti GB/T 3369-1989 „Analóg egyenáramú jelek ipari automatizálási műszerekhez”.

Főbb különbségek a GB/T 3369-1989 szabvánnyal összehasonlítva:

• A cím „Analóg egyenáramú jelek ipari automatizálási műszerekhez” címről „Analóg jelek folyamatirányító rendszerekhez – 1. rész: Egyenáramú jelek” címre változott.

• Az „Ez a szabvány” kifejezést „ez a rész”-re változtatták.

• A hatókör: GB/T 3369-1989 az IEC 60381-1:1982 szabványra hivatkozott, és ipari automatizálási műszerekre alkalmazta. Ez a szabvány ezzel szemben az IEC 60381-1:1982 szabványra hivatkozik, és ipari folyamatmérő és -vezérlő rendszerekre vonatkozik (1. fejezet). GB/T 3369-1989 (lásd a jelen rész 1. fejezetét).

• Az „ipari automatizálási eszközök” kifejezést „elemek”-re változtatták (1. fejezet a GB/T 3369-1989 (lásd a jelen rész 1. fejezetét).

• Új definíciók kerültek be, beleértve a „tápegység” és a „tápfeszültség hullámtartalma” fogalmát (e rész 2.9. és 2.10. szakasza).

• A műszaki követelményeket tartalmazó részt frissítettük, hogy tartalmazzon a „tápegységre” vonatkozó követelményeket (jelen rész 3.7. szakasza).

Ez a rész a Kínai Gépipari Szövetség javasolta.
Ez a rész az Ipari Folyamatmérés és -szabályozás Szabványosításával Foglalkozó 168. számú Nemzeti Műszaki Bizottság 2. Albizottságának hatáskörébe tartozott.
Rajzolóegységek: Southwest University, China Siliang Instrument and Meter Group.
Résztvevő tervezőegységek: Gépipari Műszer- és Mérőműszer Átfogó Technológiai és Gazdaságkutató Intézet, Pekingi Gépipari Automatizálási Kutatóintézet.
Fő fogalmazó: Liu Feng, Zhang Jiancheng, Zhu Peijun, Liu Jin.
Résztvevő fogalmazó: Feng Xiaosheng, Xie Bingbing.

A szabvány korábbi kiadásai, amelyeket ez a rész felvált, a következők:

• GB 3369-1982;

• GB/T 3369-1989.

1. Hatály

Ez a rész az analóg egyenáramú jelek használatát írja le ipari folyamatmérő és -szabályozó rendszerek rendszerelemei közötti információátvitelre. Ez a rész nem vonatkozik az egyetlen elemen belül teljes egészében használt jelekre.

2. Fogalommeghatározások

A következő kifejezések és meghatározások vonatkoznak erre a részre:

2.1 Ipari folyamatmérő és -irányító rendszerek elemei
Funkcionális egységek és azok integrált kombinációi, amelyek mérési értékeket, szabályozási változókat, szabályozott változókat és referenciaváltozókat konvertálnak, dolgoznak fel vagy továbbítanak.

2.2 Analóg egyenáramú jel
Ipari folyamatok mérési és vezérlőrendszereiben információátvitelre használt egyenáramú jel, amely folyamatosan változik a megadott tartományon belül.

2.3 Analóg egyenáramú jel tartománya
Minden érték a meghatározott határokon belül.

2.4 Alsó határérték
A definiált tartomány minimális értéke.
Megjegyzés: Az alsó határ lehet nulla vagy egy véges érték. Ha nulla, akkor „valódi nullának” nevezzük. Ha véges értékről van szó, akkor „élő nullának”.

2.5 Felső határ
A definiált tartomány maximális értéke.

2.6 Terhelési impedancia
A jeláramkörben lévő összes csatlakoztatott vevőelem és vezetékezés teljes impedanciája.

2.7 Az egyenáramú jel hullámtartalma
A váltakozó komponens csúcsértékének és az analóg egyenáramú jel tartományának aránya.

2.8 Jeláramkör közös
Több jeláramkör is osztozhat egy közös elektromos csatlakozáson, amely lehet földelt vagy nem.

2.9 Tápegység
Az egyenáramú áramforrás, amely lehetővé teszi a rendszerelemek számára az egyenáramú jel előállítását.

2.10 A tápfeszültség hullámtartalma
A váltakozó komponens csúcsértékének és a tényleges tápfeszültség aránya.

3. Műszaki követelmények

3.1 Analóg egyenáramú jel tartománya
Az 1. táblázat az analóg egyenáramú jel tartományát mutatja.

1. táblázat: Egyenáramú jeltartomány

• (a) Előnyben részesített érték.

• (b) Nem preferált érték, amely a jövőben fokozatosan megszűnik.

3.2 Az analóg egyenáramú jeltartományon kívüli értékek
Az előnyben részesített jel esetében a 0 mA érték kizárólag a jeláramkör hibájának vagy a tápellátás kimaradásának jelzésére van fenntartva.

3.3 Az egyenáramú jel hullámos tartalma
A jel fodrozódási tartalmát meg kell adni, és az nem haladhatja meg a 3% értéket.
Az olyan rendszerek esetében, amelyek pillanatnyi értékeket vesznek a jelből (például gyors, többcsatornás bemenetű digitális rendszerek), meg kell adni a rendszerelem fodrozódási tartalmát.

3.4 Jel közös vonal
A jel közös vezetékének a jeláramkör legalacsonyabb potenciálpontjának kell lennie. Ha a jel közös vezetéke a tápegységhez van csatlakoztatva, akkor azt a tápegység negatív kivezetéséhez (vagy bipoláris tápegység 0V-os kivezetéséhez) kell csatlakoztatni.

3.5 Földelés
Ha a jeláramkör földelése szükséges, akkor a tápegység jel közös vezetékét vagy negatív kivezetését (vagy bipoláris tápegység 0V-os kivezetését) kell földelni.

3.6 Terhelési impedancia
Egy adónak vagy vezérlőrendszer-elemnek képesnek kell lennie bármilyen terhelés folyamatos meghajtására 0Ω és 300Ω között.

3.7 Tápegység
A külső tápegységet használó adórendszer-elemeknek 20 V (DC) és 30 V (DC) közötti tápfeszültség-tartománnyal kell megfelelően működniük.
A tápfeszültség ingadozási tartalmát meg kell adni, és az nem haladhatja meg a névleges tápfeszültség 10%-ját.
Stabil tápegységet kell használni.
A rendszerelemek jellemzőinek kiértékeléséhez és összehasonlításához 24 V (DC) referencia tápfeszültség használata ajánlott.